Mi az a branding? - idézet Matthew Healey: Mi az a branding? című könyvéből

Forrás: Mi az a branding? Scolar Kiadó 2009 (itt vásárolható meg), eredeti kiadás: What is branding? 2008 RotoVision SA (itt megvásárolható)

„Az emberi civilizáció jelekre és jelrendszerekre épült, így az emberi elme elválaszthatatlan a jelhasználattól, sőt a gondolkodás valójában a jelek alkalmazását jelenti.”


Charles Morris: Foundations of the Theory of Signs

What is branding? Mi az a branding?Az óészaki eredetű „brand” szó eredeti jelentése „égni, égetni”, mely az angolban a mai napig fennmaradt: a „to brand” igét használjuk arra, amikor valaki ráégeti saját billogját jószágaira vagy boroskancsóira. Ugyanez a jelentés átvitt értelemben a „branding”, vagyis a „márkaépítés” kifejezésben is tetten érhető, hiszen a márka vagy védjegy különleges tulajdonságai ideális esetben tartósan „beleégnek” a fogyasztók tudatába.

A The Economist’s 2004-ben „Brands and Branding” (Márkák és márkaépítés) címen tanulmánykötetet jelentetett meg. (Itt megvehető, itt ingyen olvasható pdf verzióban). Ennek előszavában Patrick Barwise három csoportba sorolta a márkákat. A különbségek elsőre elhanyagolhatónak tűnnek, mégis jelentősek.

A brand, illetve márka lehet:

  • egy adott termék vagy szolgáltatás, mint például az Ivory Soap vagy a BBC News (ez a kategória magára a márkás dologra utal);
  • egy márkajelzés, mint például a Panasonic vagy a Bass (ez a márkanév, illetve az embléma elvont jelentésére utal);
  • a fogyasztók elképzelése egy adott termékről vagy szolgáltatásról. Ez gyakran egy frappáns szlogenbe sűríthető, mint például a „Még senkit sem bocsátottak el azért, mert IBM-et vásárolt”. (Az adott márka iránti fogyasztói bizalomból fakadó gazdasági értéket „márkaértéknek nevezik.)

A branding elemei

Új márkák csak akkor születnek, ha a gazdaság virágzik. Ha az embereknek nélkülözniük kell, a márkák elsorvadnak. A mai értelemben vett márkaépítés a 18. század végén, a 19. század elején jelent meg, amikor az ipari forradalomnak köszönhetően egyre több terméket állítottak elő és értékesítettek a világ különböző pontjain. A vállalatok így egymás után hozták létre saját márkáikat, hogy a termékeket ne csupán a gyártás közvetlen környezetében tudják értékesíteni. A márkajelzéssel ellátott, külföldre is eljutott áruk között kezdetben igen sok szeszesitalt találunk. A leghíresebb francia borászatok némelyikének már az ipari forradalom előtt is saját védjegye volt. A Guinness, a Bass és más sörfőzdék is a 18. századig vezetik vissza márkanevüket.

William Pocker gyertyaöntö és James Gamble szappanfőző is a branding korai élharcosai voltak. Az amerikai polgárháború idején közös vállalkozásuk látta el az északi csapatokat olyan mindennapi cikkekkel, mint például a szappan. A katonák így akaratlanul is megismerkedtek a Procter & Gamble termékeivel, és a háborúból hazatérve otthon is vásárolták őket. Proster & Gamble 1882-ben indították el egyik népszerű termékük, az Ivory Soap első reklámkampámyát.

A branding, napjaink gyakorlatát alapul véve, öt elemből áll:

  • pozícionálás
  • történetmesélés
  • design
  • ár
  • ügyfelekkel való kapcsolattartás


<< Vissza

Véleménye van? Jobban tudja? Kommentálja a Facebookon!

Kitaláljuk és valóra váltjuk!
Branding Hírek: saját gondolatok és online lapszemle -|- Branding Tudástár: használható leírások és videók

Branding.hu a Facebookon - Márkaépítés a közösségi térben is! Branding.hu a Twitteren - Friss hírek a Márkaépítéssel kapcsolatban

E-mail: info@branding.hu. www.branding.hu, 2018, ©Minden jog fenntartva.